Lakásárak › Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye › Felsőzsolca
Lakásárak — Felsőzsolca
Mennyiért keltek el itt a lakások 2008 és 2024 között? Átlagos négyzetméterárak a KSH Ingatlanadattárából, 16 utcára lebontva, típusonként és évenként.
2024-ben a településen egy négyzetméter lakás átlagosan 308 ezer forintért kelt el, így egy 60 m²-es lakás átlagáron kb. 18 M Ft volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei átlag ugyanekkor 322 ezer Ft/m² volt, vagyis a település 4%-kal olcsóbb. Az országos átlag 670 ezer Ft/m².
Családi házak: 296 e Ft/m² (25 eladás) · Társasházi lakások: 345 e Ft/m² (8 eladás)Megnyitás a térképen, utcánként → Környék-riport egy címre →
Az összes utca (16)
Kattintson az oszlopfejlécre a rendezéshez. Az utolsó oszlop az utolsó ismert év átlagára.
| Utca | 2024 | 2019 | Évek | Utolsó adat |
|---|---|---|---|---|
| Rétföld utca | – | – | 3 | 2023: 403 |
| Görgey Artúr utca | – | 229 | 7 | 2022: 426 |
| Rózsa utca | – | – | 1 | 2022: 240 |
| Rákóczi Ferenc utca | – | – | 1 | 2022: 151 |
| Kossuth Lajos utca | – | – | 4 | 2021: 285 |
| Szent István utca | – | 129 | 2 | 2021: 253 |
| Dózsa György utca | – | 146 | 3 | 2020: 176 |
| Ady Endre utca | – | 109 | 2 | 2020: 169 |
| Nagyszilvás utca | – | 165 | 1 | 2019: 165 |
| Arany János utca | – | 150 | 2 | 2019: 150 |
| Béke utca | – | 138 | 1 | 2019: 138 |
| Bartók Béla utca | – | 134 | 3 | 2019: 134 |
| Móricz Zsigmond utca | – | 81 | 1 | 2019: 81 |
| Széchenyi István utca | – | – | 1 | 2017: 156 |
| Kőrösi Csoma Sándor utca | – | – | 1 | 2010: 159 |
| Istvánkert lakópark | – | – | 1 | 2008: 213 |
Évenként
| Év | Összes, e Ft/m² | Eladás | Családi ház | Társasház | Szórás | Mai forintban* |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2024 | 308 | 33 | 296 | 345 | ±40% | 322 |
| 2023 | 312 | 25 | 307 | – | ±34% | 338 |
| 2022 | 283 | 39 | 271 | 426 | ±38% | 360 |
| 2021 | 234 | 45 | 230 | – | ±37% | 341 |
| 2020 | 185 | 55 | 174 | 298 | ±41% | 283 |
| 2019 | 149 | 61 | 144 | 209 | ±41% | 236 |
| 2018 | 144 | 44 | 141 | – | ±35% | 236 |
| 2017 | 112 | 36 | 112 | – | ±28% | 188 |
| 2016 | 90 | 34 | 87 | 115 | ±30% | 155 |
| 2015 | 122 | 12 | 125 | 112 | ±20% | 211 |
| 2014 | 101 | 12 | 95 | 119 | ±36% | 175 |
| 2013 | 134 | 7 | 134 | – | ±18% | 231 |
| 2012 | 129 | 8 | 95 | 187 | ±48% | 226 |
| 2011 | 127 | 6 | 127 | – | ±28% | 235 |
| 2010 | 121 | 7 | 121 | – | ±39% | 233 |
| 2009 | 132 | 15 | 132 | – | ±40% | 267 |
| 2008 | 170 | 23 | 146 | 209 | ±25% | 358 |
* A KSH fogyasztóiár-indexével 2025. évi forintra átszámítva — így a régi és az új árak összevethetők. A „szórás" azt mutatja, mennyire tértek el az egyes eladások az átlagtól.
Honnan származnak az adatok?
Mit jelent az átlagos négyzetméterár?
A KSH a NAV illetékhivatali nyilvántartásából számolja: a magánszemélyek közötti használtlakás-adásvételekben szereplő vételár osztva a lakás alapterületével, évente átlagolva. Csak olyan utca és település szerepel, ahol az adott évben legalább 3 adásvétel volt — ezért hiányzik egy-egy év.
Mennyire pontos egy utca átlaga?
Kevés eladásnál egy-egy különleges lakás sokat elhúzhatja az átlagot; ezt mutatja a „szórás" oszlop és az eladások száma. Egy konkrét lakás értékét az állapota, emelete, kilátása is meghatározza — ez az átlag kiindulópont, nem értékbecslés.
Hogyan készül a „mai becslés"?
A KSH utolsó éves adatát (2024) a KSH negyedéves, régiónként és településtípusonként közölt átlagos m²-árainak változásával vezetjük tovább a legutóbbi negyedévig (2026. I.). Ez irányszám: a település saját ármozgását nem ismerjük, csak a régióét.